Elsősegély

Az elsősegélynyújtás alapjai

Az 1993. évi XCIII. törvény 46.§ -a kimondja, hogy „A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően - biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.”

A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 20. §-a szerint:

 „(1) Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló - hordággyal is könnyen megközelíthető - helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.

(2) Az elsősegélynyújtó felszerelést, a mentődobozt és a tevékenységtől függően hordágyat, megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.

(3) Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról.

(4) Az elsősegélyhelyeket és a hozzájuk vezető utakat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelölni.

(5) Az elsősegélynyújtó felszereléssel, az elsősegélynyújtó hely kialakításával és az elsősegélynyújtás megszervezésével kapcsolatos további követelményeket, valamint a kijelölt elsősegélynyújtók képzése, továbbképzése tekintetében az irányadó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.”

Az elsősegélynyújtás célja:

Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást.

Az elsősegélynyújtónak tudnia kell:

- légút biztosítását
- nem lélegző sérült újraélesztését
- vérzéscsillapítást
- megfelelő fektetési mód alkalmazását
- a törött testrész mozdulatlanságának biztosítását
- mérgezés ellátását
- sebek ellátását

Ki nyújthat elsősegélyt?

Az elsősegély nyújtása minden állampolgárnak kötelessége. Bárki, aki képes segíteni úgy, hogy beavatkozásával ne okozzon kárt, további ártalmat.  Fontos, hogy viselkedése határozott, céltudatos legyen.
A hatályos magyar jog szerint a segítségnyújtás elmulasztásának vétségét vagy bűntettét követi el az, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van

Baleset észlelése esetén mi a teendő?

• Felmérjük a sérültek állapotát
• Hívjuk a mentőket  - 104 vagy 112
• Megkezdjük az elsősegélynyújtást

A baleset során egyszerre több személy is sérülhet, az elsősegélynyújtónak fel kell állítania egy "sorrendet" az ellátás megkezdése előtt. "Osztályoznia" kell a sérülteket sérüléseik súlyossága szerint.

Az alapvető életműködések:

A keringés
Élettani helyzetben egy felnőtt ember szíve percen¬ként 60-80, a gyermeké 100-120 esetben húzódik össze és juttatja a vért a sejtekhez.

A légzés
Élettani helyzetben egy felnőtt ember 14-16, a gyermek 20-25 esetben vesz levegőt percenként.

Agyműködés
Az alapvető életműködések közé tartozik a megfelelő szintű agyműködés is.

A klinikai és biológiai halál fogalma

Mi a halál?
A halál a légzés és keringés megszűnésével egy időben kezdődik el. Nem egy pillanatnyi történés, hanem egy folyamat. Ez a folyamat 4-4.5 percig még visszafordítható. Ugyanis testünk sejtjei 4-4.5 percig képesek kibírni oxigén és tápanyag nélkül. Amikor a testben leállt a légzés-keringés, a sejtek a vésztartalékokat használják fel.
Ha ezek elfogytak, visszafordíthatatlanná válik maga a folyamat.

Klinikai halál
Ez az a bizonyos kb. 4-5 perc, amíg a folyamat visszafordítható.

Biológiai halál
Az alapvető életműködések hiányoznak, és nincs megalapozott remény a folyamat visszafordítására.

Életveszélyes állapotú sérült
Ha a helyzete, sérülése, illetve eszméletlen állapota miatt az alapvető életfunkciók, légzés, vérkeringés, veszélyeztetettek.

-      légző mozgások hiánya
-      mozdulatlanság, mely felszólításra, fájdalomingerre is  fennáll
-      a nyak, a vállöv, a felkar, a comb területén bő sugárban ömlő vérzés
-      az arc szürkéssápadt, fakófehér, és verejtékes

 Súlyos állapotú sérült:
Aki például betört üveggel megvágta a csuklón az ereit, és nagyon erősen vérzik. Sürgősen elsősegélyben kell részesíteni, de van idő a helyes beavatkozási sorrend meghatározására. (felültetni, végtagot felemelni, stb.).

-     erős fájdalom, amely lehet állandó vagy időszakos - mozgásra fokozódó - görcsös, szorító, kisugárzó.
-     fulladás, mely lehet testhelyzettől független, vagy lefekvéskor fokozódó
-     szomjúság, fázás, mely a vérkeringés súlyos zavarára utalhat (sokk)
-     fülzúgás, látás  zavar (agyrázkódás)
-     nagy kiterjedésű seb látható a testén

Könnyű állapotú sérült:

-     kérdésünkre helyes választ ad (nem zavart a tudata)
-     a sérült tud mozogni, végtagjainak mozgatása nem okoz erős fájdalmat
-     sebei felületesek
-     a vérzés jelentéktelen, szivárgó jellegű

A mentő hívása:

-     104-es vagy 112-es telefonszámon
-     Bemutatkozás
-     El kell mondani, hogy mi történt,
-     El kell mondani, hogy holt történt,
-     Milyen a sérült állapota, és milyen sérülései vannak,
-     Van-e gyermek sérült,
-     Hány sérült van.
-     Ha szükséges, kérjünk műszaki mentést (pl. beszorult a sérült)

ESZMÉLETLENSÉG VIZSGÁLATA:

1. A sérülthez lépünk, és megszólítjuk. Gyengén megrázzuk a vállát.

• Ha a  sérült eszméleténél van, akkor válaszol a kérdésünkre, külső ingerekre reagál, akaratlagos mozgást végez, szemét kinyitja.
• Ha a sérült eszméletlen akkor, ha szólunk hozzá, nem válaszol. Külső fájdalom ingerre, a váll finom megrázására nem reagál, nincsenek akaratlagos mozgásai. Az eszméletlen sérült alvó ember benyomását kelti.

Az eszméletlen állapot veszélyei:

• állapota miatt nem tud menekülni
• eszméletlensége miatt az izmok tónustalanná válnak, a  nyelv hátraeshet, a sérült megfulladhat.
• szájüregbe került idegen anyagok a légutakba kerülhetnek, fulladást okozhatnak, a reflexek csökkennek, vagy teljesen megszűnnek – pl. köhögési reflex – a szájüregben felgyülemlett  váladék – nyál, vér, hányadék - nem tud távozni, tüdőbe kerülve fulladást okozhat.
• Ezeket a veszélyeket meg kell akadályozni. Az eszméletlen sérültnek mindig ellenőrizni kell a szájüregét. Az idegen anyagot el kell távolítani a szájüregből.

2. Segítséget hívunk!

3. Ellenőrizzük  a sérült légzését!

• ellenőrizzük a sérült szájüregét, ha idegen anyag van benne tisztítsuk ki.
• lazítsuk meg a nyakán a ruházatot
• emeljük meg a sérült állát, zárjuk  a száját. Hármas érzékeléssel ellenőrizzük a sérült légzését. HALLOM – LÁTOM –ÉRZEM
• 10 másodpercig vizsgáljuk a légzést.
ha 10 másodpercen keresztül a sérült legalább 2-szer vesz levegőt, akkor a légzése kielégítő.

Biztosítani kell az ÁTJÁRHATÓ LÉGUTAKAT.
(STABIL OLDALFEKVÉS, VAGY AZ ÁLL MEGEMELÉSE)

Stabil oldalfekvés nem végezhető el:

• gerinc-, combcsont-, medencecsonttörés, vagy annak gyanúja
• szegycsont, bordatörés, vagy annak gyanúja
• nyílt hasi sérülés

esetén.

Ilyenkor az áll megemelésével biztosítjuk az átjárható légutakat.
Ha 10 másodpercen keresztül a sérült 1-szer, vagy egyszer sem vesz levegőt, akkor a légzése nem kielégítő.

HALADÉKTALANUL MEG KELL KEZDENI A SÉRÜLT KOMPLEX ÚJRAÉLESZTÉSÉT!

4. Meg kell kezdeni a sérült komplex újraélesztését.

• Végezzünk 30 mellkas kompressziót,
• majd 2 befújást – szájból orrba.

Az újraélesztést folytatni kell:

• 4 percig,
• amíg a szaksegítség meg nem érkezik,
• amíg vissza nem tér a sérült spontán légzése, vagy ha észleljük a köhögés indirekt jeleit (köhögés, nyelés, spontán mozgások),
• amíg az elsősegélynyújtó ki nem fullad.